A bazsalikomot a legtöbben egynyári fűszernövényként ismerik, amely Indiából származik, rendkívül illatos, és hazánkban a falusi kiskertekben is nagyon sokszor megtalálható, de ugyanúgy termeszthető ipari mennyiségben, mint például a majoránna, ha kellemesen meleg, tápanyagban gazdag talajt biztosítanak számára. Szaporítható magról, de palántázással is.

Ha fűszerként vagy gyógynövényként alkalmazzuk, akkor a leveleket és a virágokat a szárakról lemorzsoljuk és megszárítjuk, majd azokat száradás után vagy apró darabokra tépkedjük, vagy egyben hagyjuk attól függően, hogy mire szeretnénk használni.

A bazsalikomban bizonyítottan számtalan nagyszerű és hasznos alapanyag található meg, de az egyes fajokon belül eltérhetnek a kémiai alapanyagok. Így míg egyikükben több az esztragol, addig egy másik változatban a linalol a jellemző, de minden esetben nagy mennyiségű eugenollal rendelkezik.

A bazsalikomot elsődlegesen fűszernövényként ismerik és használják, így a konyhai fűszerezés mellett alkalmazzák halkonzervek készítéséhez, ami mellett üdítőitalokhoz és szörpökhöz is sokszor alkalmazzák.

Nagyon jelentős szerepe van ezen felül az illatszeriparban, és bár gyógyászatban ritkán használják, vizes kivonata bizonyítottan kiváló étvágyjavító, szélhajtó, gyomornyugtató, de enyhíti a bél- és szívpanaszokat is, de sikeresen alkalmazható bármilyen hasi-, pontosabban gyomorprobléma esetén, legyen szó görcsökről, rossz emésztésről, savasodásról és így tovább.

A forrázathoz két kávéskanálnyi szárított bazsalikomot alkalmazunk, és naponta 2-3 alkalommal fogyasztjuk étkezések előtt, alkalmanként legfeljebb 2 decilitert.