Egy igazán rendhagyó kiállítás látogatható az előttünk álló hétvégén is a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban, ahol a Magyar Nőfestészet 1895–1950 – Válogatás a Saphier Gyűjtemény anyagából címre keresztelt tárlaton igazán változatos és sajátos festmények megtekintésére nyílik lehetőségünk.

A siófoki programok részeként megrendezésre kerülő tárlat Saphier Dezső, a jól ismert magyar műgyűjtő festménykollekciójából került összeállításra, középpontjában közel ötben alkotással, amelyek mindegyike a 19. század végi, valamint a 20. század eleji magyar nőfestészet sajátosságait igyekeznek prezentálni.

Noha a művészettörténészek mindmáig heves vitákat táplálnak azzal kapcsolatban, hogy van-e olyan sajátosság a női festészetben, ami a nemekből kifolyólag érdemes az elkülönítésre, ellenben azzal a legtöbben egyetértenek, hogy a női művészek mindegyike rendelkezett olyan sajátosságokkal az említett időszakban, amelyek kiemelésre érdemesek.

Noha a szocializmusban a rendszer alaposan háttérbe szorította, már-már tiltotta a női alkotókat, összességében azonban a reneszánsz óta jelen van hazánkban és egész Európában is a nőfestészet, amelynek sajátosságaival most mi is meggyőződhetünk abban az esetben, ha ellátogatunk az április 24-ig nyitva tartó Laczkó Dezső Múzeumba, ahol találkozhatunk igazán rendhagyó művekkel.

Sőt olyanokkal is, amelyek a női személyiséggel, a női látásmóddal, esetenként pedig a női érzékenységgel próbálják megragadni a látogatót és a nézőt. A tárlat az említett időpontig hétfő kivételével minden nap megtekinthető délelőtt 10 órától este 18 óráig, a veszprémi Erzsébet sétány 1-es szám alatt megtalálható Laczkó Dezső Múzeumban.