Nemesvámos a Balaton felvidék legszebb vidékén, Veszprém szomszédságában, Siófoktól mintegy 22 kilométerre helyezkedik el, ezáltal ideális célpont a siófoki programok kedvelőinek főként abban az esetben, ha szeretnék szabadidejüket csodálatos zöldövezetben eltölteni.

A falu környéke már az őskor idején lakott volt, ami nem véletlen, hiszen az erdők élelemmel és fával szolgáltak, a sok-sok kis patak pedig tiszta ivóvizet adott egész évben.

A környék, illetve a község egyik legértékesebb történelmi emléke azonban csak a római korból, avagy a magyar honfoglalás előtti korból származik, méghozzá a Baláca központjával fennmaradt római villagazdaság képében, amelyek az 1900-as évek elején tártak fel, és a hozzá kapcsolódó munkálatok még ma is folytatódnak.

Nemesvámost a középkorban egyszerű Vámos név alatt jegyezték, mert lakói vámszedési jogokkal rendelkeztek. A falu első említése 1207-ben, egy oklevélben történt, és már innen kiderült, hogy az Árpád házi királyok szolgálatába álló szabad emberek lakóhelyeként szolgált, akik később magyar nemesi családokká váltak.

A török időkben a település a magyar és a török birodalmak határává vált, ezáltal mindkét oldalra adóztak a lakók, és főként ennek hatására is a törökök vallásilag türelmesek voltak az itt élő keresztényekkel szemben, ami által a 17. századra Vámos tiszta református településsé vált.

A falu a dokumentált történelmi múlt, illetve a dúsgazdag nemesi családok ellenére sem rendelkezik túl sok történelmi látnivalóval, ellenben a közelben elhelyezkedő római villagazdaság, a Betyárcsárda, valamint az 1740-ben épült református templom, illetve az 1886-ban felhúzott római katolikus templom akár egy napra elegendő programot is nyújtanak a látogatók számára.