Egy igazán különleges színházi előadás részesei lehetünk abban az esetben, ha a siófoki programok részeként ellátogatunk a veszprémi Hangvillába, ahol egy hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető produkció tárul majd a szemünk elé Petőfi Sándorról és az akkori időszakról.

Pontosabban nem is annyira Petőfiről, mint inkább a közvetlen környezetéről. 1849-et írunk, a júliusi forróságban pedig alig néhány héttel a halála előtt az ismert író és költő belekezdett Antonio Caraffa tábornokról szóló drámájába, akit az eperjesi vésztörvényszék mészárosaként ismert meg az ország.

Sajnos a történetből mindössze 15 oldalt írt meg, azonban a Pannon Várszínház egy olyan pályázatot hirdetett korábban, mely segített a maga módján befejezni ezt a művet, ami bár egykoron drámaként indult, azonban a Hangvillában bemutatásra kerülő előadás végül mégis egyfajta vígjátékként ölt testet.

Ennek az oka, hogy a sztoriban rengeteg helyzetkomikum, félreértés, butaság, félelem, de természetesen hazaszeretet és őszinteség is megtalálható lesz, aminek részeként a tizenhetedik század egyik legvéresebb kezű hóhérjának a történet igazságot oszt – még ha ez a történelemnek egyáltalán nem sikerült.

A különleges művet olyan színészek és színésznők vitték színpadra, mint Koscsicsák András, Szelle Dávid, Zayzon Csaba, Oravecz Edit, Kárpáti Barbara, Keresztesi László, Kovács Ágnes Magdolna, Molnár Ervin, Kovács Gábor, Kátai Norbert, Budai Márton vagy Hédl-Szabó Dániel.