Az angyalfű az egyik olyan gyógynövényünk, amelyet bár ma már nagyon kevesen ismernek, mégis évezredek óta gyógyította őseinket, és a legfrissebb kutatások szerint is rengeteg pozitív gyógyhatással rendelkezik.

A főként Európa magasabb pontjain őshonos angyalfüvet a mai természetgyógyászok rengeteg betegségre alkalmazzák, de a legjobb hatást a légzési nehézségek esetén érhetjük el vele. A növény ugyanis ellazítja a légcsövet, ebből kifolyólag megfázás, influenza vagy hörghurut esetén kitűnően alkalmazható, de segít az asztmások számára is elviselni a nehezebb időszakokat.

Rendkívül nyugtató hatást gyakorol a bélrendszerre is, ezáltal szintén nagyszerűen alkalmazható például emésztési panaszokra, de a japánok gyulladás-gátlóként is alkalmazzák – főként ízületi gyulladások kezelésére –, aminek helytállóságát ottani kutatók nemrégiben be is bizonyítottak.

Más kutatások kiderítették ugyanakkor, hogy az angyalfű képes alaposan megnövelni a vörösvértestek számát, ami azt jelenti, hogy a növényt rendkívül sikeresen alkalmazhatjuk vérszegénység esetén is.

Mivel hatása tudományosan még nem teljesen bizonyított, a herbalisták sem javasolják, hogy az angyalfüvet menstruáció vagy vetélés megindítására alkalmazzák, illetve daganatos betegek számára sem ajánlott a fogyasztása.

Érdekesség, hogy a középkorban az európai hiedelemvilágban a gyermekek az angyalfüvet – innen a neve – mágikus növénynek tartották, amelyből ha nyakláncot készítettek maguknak, az megvédte őket a betegségektől és a rontásoktól. Szintén megdöbbentő, hogy az angyalfű volt az egyetlen olyan növény, amelyet a boszorkányok soha nem használtak, miközben Ázsiában már ősidők óta alkalmazzák menstruációs problémák, ízületi gyulladás, hasfájás és megfázás esetén.