Füle községe Fejér megyében, Siófoktól mintegy 19 kilométerre helyezkedik el, és ideális célpont azoknak, akik szeretnének a pergős siófoki programok mellett falusi környezetben eltölteni néhány órát.

A mai Füle több korábbi kistelepülés összeolvadásából jött létre, első említése pedig 1009-ből, egy oklevélből származik, ahol Fyley néven szerepelt a határkijelölés során. Noha a településről az Árpád korból származnak az első írásos emlékek, a régészeti kutatások során fény derült arra, hogy sokkal korábban is lakott település volt már, hiszen a közelben avar- és római kori leletek mellett még őskori emlékeket is találtak itt, sőt mi több, honfoglalás kori bizánci pénzek is előkerültek.

Füle az egyik legjobban dokumentált települése országunknak, ezáltal csak az 1200-as évekből több helyen is előkerül, amikor 1243-ban IV. Béla a fehérvári prépostnak adományozta a települést, vagy amikor 1257-ben elkészült az 1009-es oklevél, illetve térkép másolata.

Miután az 1500-as években a török betört az országba, Füle lakossága is alaposan lecsökkent, azonban soha nem néptelenedett el a falu teljesen. A 18. században már a veszprémi káptalan birtokaként szerepelt, és az 1800-as évek elején már ismét közel 1300 lakója van a településnek. A falu rendelkezett akkoriban szőlőheggyel, hatalmas erdőséggel és kőbányával is.

Noha egy évszázadok óta lakott településről van szó, Füle sajnos nem rendelkezik túl sok történelmi emlékkel, így a legtöbb környékbeli faluhoz hasonlóan inkább csak vallásos emlékei meghatározóak. Ezek a műemléknek számító római katolikus templom, a barokk stílusban megépült római katolikus plébánia, valamint a kései klasszicista stílusban felépült református templom.

Látványossága és nevezetessége még a Sárréti Tájház, amelyben a környék folklórjával és kulturális örökségeivel ismerkedhetünk meg alaposabban.