A teaféléket nagy általánosságban három csoportra oszthatjuk fel. Ezt a felosztást a fermentációs folyamat lezajlása szabályozza. Ebből kifolyólag beszélhetünk zöld fehér és sárga teáról, de rajtuk kívül még számtalan egyéb teafajtáról is. A zöld tea az, ami az előállítási folyamat során csak minimális oxidáción esik át.

A fehér teába a nagyon fiatal levelek kerülnek bele, amelyek egyáltalán nem kerültek oxidálódásra. A sárga tea pedig ezen felül egy kíméletes erjedési folyamaton esik át azért, hogy a levelek egy különleges sárgás színezetet kapjanak.

Ezen felül beszélhetünk még kukicsáról, avagy az úgynevezett téli teáról. Ebben olyan régi tealevelek, esetenként gallyak kaptak helyett – darálva és tördelve –, amelyeket téli teacserjékről szüretelnek, és tűz felett szárítanak meg. Főként Japánban nagyon népszerű ital, rendkívül egészséges is, a makrobiotikus diéta egyik alapja.

Megkülönböztetünk ezen felül fekete és vörös teát, amelyeket zöld teából, oxidációs folyamatok során állítanak elő, de létezik még a tömbtea, valamint az úgynevezett oolong is, amit úgy állítanak elő, hogy az oxidációt félbeszakítják.

A teák egyik legkülönlegesebb csoportját a puer teának nevezzük, aminek érdekessége, hogy nem feltétlenül olyan teáról van szó, amit abban az évben szüreteltek. A puer tea ugyanis akár 50 éves is lehet, és a borokhoz hasonlóan az évek alatt különleges, erős és jellegzetes ízt kap, amelyeket gyakran a leveleken vagy a teakeverékeken megülő penészréteg idéz vagy segít elő. A teát az elkészítés során hosszú órákig, a tibetiek például egy egész éjszakán át áztatják, Kínában pedig gyógyító erejűnek is tartják, mivel penicillint tartalmazhatnak, ami a legtöbb mai gyógyszer, és gyógyhatású készítmény alapjául szolgál.

Létezik továbbá úgynevezett csung csa tea is, aminek szó szerinti fordítása a féregtea. Ez a főzet egy igazi különlegesség, hiszen nem konkrétan a teacserje leveleiből, hanem magjaiból készül el. A kínai népi gyógyászat számtalan probléma orvoslására használja fel, így influenza tüneteinek kezelésére, vagy napszúrásra, hőgutára. A teaféléknek ezen felül számtalan egyéb változatuk is van, így létezik néhány rendkívül ritkán fellelhető teafajta is, amelyek egyik csoportba sem illeszthetők bele, és gyakran csak regionálisan fordulnak elő, világviszonylatban nem kaphatók, és többnyire a kínai gyógyászat alkalmazza őket.