Berhida nevezetességei és története

Berhida Siófok városától mintegy 18 kilométerre helyezkedik el, és kisvárosként ideális célpont azoknak, akik a siófoki programok pörgése mellett szeretnének néhány órát kisvárosi környezetben eltölteni.

A mai Berhida három kistelepülés összeolvadásával jött létre, és az Öreghegyen feltárt leletek által – amelyek a 20. század első éveiben bukkantak elő – a környéket már a római korban is ismerték, illetve lakták. Erre utal, hogy a csak Róma dombnak nevezett egykori káptalani birtokon egy római kori temetőt találtak, ahonnan urnák, vas- és bronztárgyak, valamint egy Faustina bronzérem is előkerült, amiket a Laczkó Dezső Megyei Múzeumban őriznek.

Berhidát először írásos emlékekben az 1300-as évek második felében említik Berenhyda név alatt, és bizonyított, hogy a település már 1622-től ma ismert nevét használja. Főként a középkorban a környékhez hasonlóan Berhida jelentős település volt, mezővárosi rangot is kapott, egykoron pedig még II. Géza Árpád-házi király is megfordult itt, ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját egy földműves találta meg a település határában az 1800-as évek elején.

A mohácsi csata idején Berhida még népes teleülés, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 1532-ben országgyűlést is tartottak itt, de aztán a környező településekhez hasonlóan a törökök óriási pusztítást végeztek a faluban.

Berhida legfontosabb nevezetességeinek két templomát és a Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített második világháborús emlékművet tekinthetjük. A két vallásos építmény közül a Szent László király templom a 13. században épült, különlegessége pedig, hogy kettős kőfedélszékű, amihez hasonló csak egy létezik Európában. A római katolikus templom az 1700-as évek közepén épült fel, a látogatóknak pedig érdemes megtekinteniük benne a különleges Cymbal-freskókat.