A kőröshegyi völgyhíd

Ha a Balaton déli partján nyugati irányból közelítjük meg Siófokot a nyaralás, illetve a változatos siófoki programok reményében, akkor szinte biztos, hogy átutazunk a Kőröshegy határában meghúzódó völgyhídon, ami 2007 óta színesíti a környék látképét.

A híd nem csak a régióban, hanem szinte az egész országban egyedülállónak tekinthető, éppen ezért a siófoki programok mellett érdemes ellátogatni Kőröshegyre, és jobban megismerni ezt az építészeti remeket, ami 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja 88 méter, szélessége pedig a 23 métert is meghaladja.

A völgyhíd az M7-es autópályán terül el Zamárdi és Balatonszárszó között, 16 pilléréből pedig a legmagasabb 79,70 méter, de a legalacsonyabb is majdnem 20 méter, míg a pillérek közötti legnagyobb távolság van, ahol eléri a 120 métert is.

A híd több érdekességgel is rendelkezik, ezáltal szerkezetét a két végétől indítva, egyszerre kezdeték el építeni, és 18,5 kilométernyi cölöpöt, 26 340 köbméter vasbetongerendát, valamint 16 620 tonna betonacélt használtak fel hozzá, méghozzá hazánkban ritkán, vagy még soha nem alkalmazott új technológiákkal.

A völgyhíd hatalmas pilléreinek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, belseje pedig üreges, éppen emiatt két pillérbe is liftet építettek azért, hogy könnyebben tudjanak rendszeres hídvizsgálatot tartani a szakemberek. A völgyhídon összegyűlő vízről egy külön elvezető és tározó rendszer gondoskodik, ahonnan az esővíz tisztítás után a Kőröshegyen átfolyó Séd patakba, majd onnan a Balatonba kerül.

A völgyhíd első tervei már a kilencvenes évek elején megszülettek, és összesen közel 50 különböző változat készült hozzá, a végszót pedig a kőröshegyi és a balatonföldvári önkormányzatok mondták ki, akik a völgyhidas megoldás felől döntöttek.