Pusztaszemes története és nevezetességei

Pusztaszemes a Somogyi dombvidék északi területén, Siófoktól alig 18 kilométerrel, Balatonföldvártól déli irányban található. Innen ered a kőröshegyi Séd-patak és a Jaba-patak is, csodálatos környezete és völgyi elhelyezkedése miatt pedig ideális kirándulóhely a nyugodalmas, bensőséges siófoki programok kedvelőinek.

Pusztaszemes neve a szem köznév származékából eredeztethető, szakemberek szerint a gyepűvédő őrszemek települését jelenthette egykoron, a pusztai előtag pedig arra utalhat, hogy a település a török időkben teljesen elnéptelenedett.

A falu hivatalosan is egy Árpád kori település, első írásos emlékei ugyanis 1229-ből származnak, II. András egy korabeli okleveléből, ahol még Scernes alakban írták. Később hasonló névvel a pápai tizedjegyzék is említi, de 1536-ban már Waralyazemes alakban használták. A törökök adójegyzékében a hódítások kezdetén még jegyezték, de a falu később eltűnt a listáról, ami azt jelenti, hogy a fosztogatásoktól teljesen elnéptelenedett.

Az 1700-as években Pusztaszemest német családokkal töltötték fel, földbirtokosává pedig a Széchenyi család vált, azonban a lakók közül többen is rendelkeztek kisebb saját birtokkal. A lakosság jelentős része – majdnem száz százaléka – a legutóbbi népszámlálás során magyarnak tartotta magát.

Pusztaszemes elsődlegesen autentikus falusi élményeket és háborítatlan zöldövezetet tud adni a siófoki programok kedvelőinek, de nevezetességei között tarthatjuk számon az 1860-ban felépült római katolikus templomot, amelynek védőszentje Szent Vendel lett. Falubeli látványosság még az első- és a második világháború hősi halottjainak emlékműve, valamint néhány épségben hagyott népi lakóház, amelyek tökéletesen megőrizték a környék egykori építészeti szokásait és hagyományait.